MÁRIA RÁDIÓ - MOCSA

Feljutni a csúcsra

2011. augusztus 16. Évközi huszadik. hét – kedd

P. José LaBoy Wallace LC  (Mt 19, 23-30)

Abban az időben Jézus tanítványaihoz fordult: "Bizony mondom nektek, a gazdagnak nehéz bejutnia a mennyek országába. Újra azt mondom: Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába." Ennek hallatára a tanítványok igen megdöbbentek és azt kérdezték: "Hát akkor ki üdvözülhet?" Jézus rájuk nézett, és így szólt: "Embernek ez lehetetlen, Istennek azonban minden lehetséges." Akkor Péter vette át a szót: "Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Mi lesz hát a jutalmunk?" Jézus így válaszolt: "Bizony mondom nektek, ti, akik követtetek, a megújuláskor, amikor az Emberfia dicsőséges trónjára ül, ti is ott ültök majd vele tizenkét trónon és ítélkezni fogtok Izrael tizenkét törzse fölött. Aki nevemért elhagyja otthonát, testvéreit, nővéreit, apját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy a földjét, százannyit kap, s az örök élet lesz az öröksége.

Bevezető ima: Uram, tudod, mi a legjobb számomra; s ez az oka, hogy hiszek benned. Mindig hűséges vagy szavadhoz, és téged jobban érdekel a lelki jólétem, mint engem; ezért bízom benned. Bűneim ellenére mindig megmutatod szerető irgalmasságodat; ezért szeretlek Uram.

Kérés: Uram, adj mélységes vágyakozást, hogy eljussak a mennyországba, egy olyan vágyat, mely az anyagi dolgok mértékletes használatában mutatkozik meg.

1. Bejutás az Mennyországba. Tudjuk az evangéliumokból, hogy Krisztus a nép között végzett szolgálatának legnagyobb részét a mennyországról való prédikálással töltötte. Isten szívünk királya akar lenni. Ez azonban lehetetlen, ha földi dolgokhoz ragaszkodunk. Amikor Krisztus azt mondja, hogy nehéz bejutni a gazdagnak a mennyországba, ekkor mindenkihez szól. Krisztus azt mondja, hogy az anyagi dolgoktól való függés azt tükrözi, hogy nincs hely Isten számára. Ez tehát nemcsak a gazdagokat érintő kérdés. Amint a hegymászó nem visz magával súlyos holmikat vagy nehéz hátizsákot az útra, ugyanígy van a mi lelki életünkben is (ami az Istennel való intim kapcsolatunkat takarja), nekünk is szabadnak kell lennünk minden nehéz dologtól.

2. Lehetetlennek tűnik. A tanítványok reakciója arra hívja fel figyelmünket, hogy milyen könnyű függni magunktól, a dolgoktól, hangulatoktól és vágyaktól. Elhagyni mindezeket azzal a céllal, hogy a mennyországba jussunk, lehetetlennek tűnik számunkra. És ez tényleg az. Senki sem tudja legyőzni ezeket a ragaszkodásait az isteni kegyelem segítsége nélkül. Ezért mondja Krisztus, hogy „embernek ez lehetetlen, Istennek azonban minden lehetséges.” Isten eljuttat minket a mennyországba, ha hagyjuk. Egy túlságosan megrakodott hajó elsüllyed, de nem azért, mert nem alkalmas a hajózásra, hanem mert a súly jóval több rajta, mint amennyit el tud szállítani. Akkor tudunk eljutni Istenhez, ha kiüresítjük magunkat, és hagyjuk, hogy kegyelme betöltse szívünket.

3. Nincstelennek lenni, hogy a tied legyen minden. Az életben előfordul, hogy képesek vagyunk lemondani valamiről valami jobb fejében. Ezért van az, hogy Péter apostol, aki nem igazán biztos benne, hogy milyen jutalom jár azért, hogy Krisztust követi, megkérdezi a Mestert: „Mi lesz hát a jutalmunk?”. Az önmegtagadásért járó jutalom, hogy Krisztussal lehetünk, örökre osztozva az Ő dicsőségében. A döbbenetes dolog az, amikor Krisztus azt mondja nekünk, hogy ez nem valami, amit a jövőben fogunk megkapni, hanem valami, amit már itt a földön elkezdhetünk befogadni. Keresztes Szent János, aki mély szeretettel volt Krisztus iránt, nagyon jól megértette: „ahhoz, hogy birtokoljuk azt, amivel nem rendelkezünk, oly úton kell haladnunk (a lelki életben), amelyen semmink sincs.” (A Kármel meghódítása, 1. könyv, 13.)

Beszélgetés Krisztussal: Uram, köszönöm, hogy emlékeztettél arra, amit meg kell tennem, hogy a Mennyországba jussak. Olyan könnyű hagyni, hogy a világ dolgai terheljenek, és elfelejteni, hogy milyen értéktelenek mindezek a mennyhez képest.

Elhatározás: Egy konkrét áldozatot hozok: függetleníteni fogom magam valamitől, amit szeretek, és a mennyországra fogok gondolni e lemondás gyakorlása közben.

Erdő Péter bíboros atya 2011. augusztusi imaszándéka:

Imádkozzunk, hogy Boldog II. János Pál első magyarországi látogatásának huszadik évfordulója ébressze fel bennünk a reményt és a jövőbe vetett bizalmat.