MÁRIA RÁDIÓ - MOCSA

Szentség és közösség

2011. március 14. Nagyböjt első hete – hétfő

P. Alex Yeung LC (Mt 25,31-46)

Egy alkalommal Jézus az utolsó ítéletről így beszélt tanítványainak:

Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján.  Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely a sátánnak és angyalainak készült. Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem. Szomjas voltam, s nem adtatok innom. Idegen voltam, s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel. Beteg és fogoly voltam, s nem jöttetek el meglátogatni. Ekkor ezek is megkérdezik: Uram, mikor láttunk éhesen vagy szomjasan, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, s nem voltunk szolgálatodra? Erre majd ezt feleli: Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek. Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre."

Bevezető ima: Uram Jézus, Te vagy Megmentőm és Megváltóm. Minden reményemet és bizakodásomat a Te isteni szívedbe helyezem. Ha veled vagyok, minden lehetséges, még az is, hogy szent legyek. Gyermeki hittel és a beléd vetett végtelen bizalommal tudom, hogy életemben meg fogom tapasztalni kegyelmed győzelmét. Már ma is akarok növekedni a szentségben, és mindennél jobban akarlak szeretni Téged, én Istenem. Ámen.

Kérés: Uram segíts, hogy meglássam: mint növekszik a keresztény közösség a szentségben.

1. A szentség lényege: törekvés embertársaink javára. A Katolikus Egyház Katekizmusa megállapítja: A szeretet annak a szentségnek a lelke, amelyre mindnyájan meghívást kapnak: a szeretet "irányítja, formálja és célba viszi a megszentelés minden eszközét". Lisieux-i Szent Teréz szavait idézi: Megértettem, hogy az Egyházból, ha különböző tagokból álló test, nem hiányozhat a legfontosabb és legnemesebb tag; megértettem, hogy az Egyháznak van Szíve, és ez a Szív szeretettől lángol. Megértettem, hogy egyedül a szeretet teszi, hogy az Egyház tagjai tevékenykednek, s ha a szeretet kihalna, az Apostolok abbahagynák az evangélium hirdetését, és a vértanúk nem ontanák vérüket. (KEK 826)

A mai evangéliumi részben Jézus örök életet ad azoknak, akik embertársaikkal jót tesznek, azokkal, akikkel Jézus azonosítja magát. Viszont örök kárhozatra ítéli azokat, akik nem segítették felebarátjaikat, azokat, akikkel Jézus magát azonosítja.

2. A szentség elkötelezettség a keresztény misszió iránt. Kéz a kézben, igaz szeretettel: ez keresztény missziónk értelme. Nincs igazi szentség az embertársak lelki és anyagi jólétéért való radikális feladatvállalás nélkül. Röviden: nincs szentség missziós lelkület nélkül. II. János Pál mondta: A szentségre való általános meghíváshoz szorosan kapcsolódik a misszióra való általános meghívás: minden hívő meghívást kapott az életszentségre és az igehirdetésre. Az volt a (Második Vatikáni) Zsinat sürgető kívánsága, "hogy minden teremtménynek hirdetve az Evangéliumot, minden embert megajándékozzon Krisztus világosságával, amely ott tündöklik az Egyház arcán"  A missziós szentséghez vezető út az Egyház lelkisége. (Redemptoris Missio, 90)

Mai világunk ilyen szentségre vágyik: lángoló törekvésre, hogy mind több testvérünket vezessük el Krisztushoz.

3. Szentség a keresztény közösségben. A szentségre és misszióra szóló egyetemes hívást a keresztény közösség keretei között kell értelmezni. Bíztassuk egymást áldozatkészségünkkel, jó példával, szeretettel, bátorító szavakkal.

Kedves fivérek és nővérek, gondoljunk az első keresztény közösségek missziós lendületére! Az akkori szegényes közlekedési és hírközlőeszközök ellenére, milyen rövid idő alatt jutott el az evangélium a földkerekség végső határáig. És akkor a kereszten kiszenvedett Emberfia vallásának terjesztéséről volt szó, "ami a zsidóknak botrány, a pogányoknak ostobaság"! Ennek a missziós hatóerőnek az alapja az első keresztények és az első közösségek életszentsége volt. (Redemptoris Missio, 90)

Mit teszek azért, hogy családomban és keresztény közösségemben éledjen a missziós lelkület? Értékelem mindazt a jó példát és segítséget, amit én kapok? Segítek másoknak, hogy induljanak a szentség felé vezető úton?

Beszélgetés Krisztussal: Uram segíts, hogy valóban szent legyek. Legyen ez a szentség az emberek iránti, szívből jövő, egyetemes szeretet. Dobogjon szívem a Te szíveddel együtt. Nyisd fel szememet, hogy meglássam mindazt a jót, amit testvéreimért tehetek. Ne engedd, hogy akár egy alkalmat is elmulasszak, amikor szeretetedet a világnak megmutathatom. Ámen.

Elhatározás:   Időt szánok ma lelkiismeret vizsgálatra, és őszintén felmérem, hogy mennyire ösztönös, mély és bőkezű a szeretetem megnyilvánulása embertársaim, és főleg szeretteim iránt.

A pápa imaszándéka 2011 március hónapra:

Latin-Amerika nemzetei: Hogy Latin-Amerika nemzetei az evangéliumhoz való hűségben járják útjukat, és fejlődjenek a társadalmi igazságosságban és a békében.

Üldözött keresztények: Hogy a Szentlélek adjon világosságot és erőt azoknak a keresztény közösségeknek és híveknek, akik a világ oly sok részében az  evangélium miatt üldözést vagy hátrányos megkülönböztetést szenvedne.