Keresztelő János születése
2010. december 23. Advent negyedik hete – csütörtök
Elérkezett Erzsébet szülésének ideje, és fiút szült. Amikor a szomszédok és rokonok meghallották, hogy milyen nagyra méltatta az Úr irgalmában, vele örültek. A nyolcadik napon elmentek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Az apja nevéről Zakariásnak akarták elnevezni. De az anyja tiltakozott: "Nem, hanem Jánosnak kell hívni." Így válaszoltak neki: "Nincs rokonságodban senki, akit így hívnának." Aztán intettek az apának, minek akarja, hogy elnevezzék. Az írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: "János az ő neve." Mindnyájan csodálkoztak. Neki pedig nyomban megnyílt az ajka és megoldódott a nyelve, megszólalt és magasztalta az Istent. A szomszédokat mind elfogta a félelem, és Júdea egész hegyvidékén elterjedt ezeknek a dolgoknak a híre. Akik csak hallották, szívükbe vésték s mondták: "Vajon mi lesz ebből a gyerekből?" Mert az Úr keze volt vele.
Bevezető ima: Jézusom, az adventi várakozás ideje lassan lejár, nemsokára a Te születésedet ünnepeljük. Segíts, hogy ebben a hátralevő időben egyre jobban figyeljek rád, és kihasználjam az elmélkedés perceit a veled való beszélgetésre. Hiszem, hogy Te is várod, hogy megszülethess a szívembe. Tökéletesítsd a szeretetemet, hogy olyan hajlékot készítsek neked, ahol szívesen időzöl.
Kérés: Segíts, hogy meg tudjam nyitni a szívemet mások öröme felé.
1.A szomszédok vele örültek. Minden kisbaba születése nagy esemény egy családban, de amikor olyan hosszú várakozás előzi azt meg, mint Erzsébet és Zakariás esetében, talán még nagyobb az öröm. Az evangéliumból tudjuk, hogy ők ketten már éltesebb korúak voltak, és nem volt gyermekük. Ezért volt nagy szó, hogy Erzsébet gyermeket várt. Az egész rokonság és szomszédság velük örült és magasztalta Istent. Minél többen osztjuk meg az örömöt, annál nagyobb lesz. Amikor az Úr megáld bennünket vagy kegyelmeit osztogatja, reméli, hogy ajándékait nem tartjuk meg kizárólag saját magunknak. Ha elég nyitottak vagyunk és szívünk mentes az irigység és a féltékenység mérgétől, akkor képesek vagyunk osztozni más örömében, és így az a miénk is lesz. Ha nem azt nézzük, hogy a másiknak miért megy jobban, miért sikerülnek a dolgai, miért szerencsésebb, mint mi, hanem valóban tudunk örülni sikereinek, az áldásoknak, amiben részesül, akkor észrevehetjük, hogy Isten nagyon sok irányból juttatja el hozzánk szeretetét.
2. Az apa öröme. Zakariásnak látomása volt a templomban, amikor szolgált. Az angyal megmondta neki, hogy imái meghallgatásra találtak, és gyermeke fog születni. De Zakariás abban a pillanatban nem hitt az angyalnak. Talán már túl régóta várakozott, talán a szíve mélyén már feladta a reményt. Hogy jól az eszébe vésse, hogy Isten számára semmi sem lehetetlen, megnémult az ígéret beteljesedéséig. Amikor végre újra meg tudott szólalni, Istent magasztalta. De nemcsak azért, mert valóban fia született, hanem azért, mert a végtelen hatalmú Istennek ez a nagyszerű tette megvilágította működését Zakariás egész életében, a megváltott nép egész történetében. Sokszor nekünk is nehéz elhinnünk, hogy az Úr valóban jelen van az életünkben és gondviselése terelget bennünket a mennyország felé. Sokszor csak utólag értjük meg bizonyos történések miértjét, csak később áll össze a kép, és csak akkor fedezzük fel azon Istent. Gondoljuk végig, hogyan és mikor nyilvánult meg az életünkben Isten gondviselése. Ezek az élmények erősítsék a bizalmunkat, hogy Ő mindig velünk lesz.
Beszélgetés Krisztussal: Édes Jézusom, Te jól tudod, hogy mennyire önző tudok lenni sokszor, és hányszor kétségbe vonom a szeretetedet. Tisztítsd meg a szívemet, hogy ne önmagamat keressem, hanem képes legyek önmagamról megfeledkezve feléd és mások felé fordulni! Erősítsd a hitemet és a beléd vetett bizalmamat, hogy bátran megtegyem, amit kérsz.
Elhatározás: Ma keresni fogom az alkalmat, hogy együtt örülhessek valakivel.
A pápa imaszándéka 2010. december hónapra:
A személyes szenvedés megtapasztalása, mint a másik szenvedőnek adott segítség: hogy saját szenvedésünk megtapasztalása vezessen bennünket azoknak a nehéz helyzeteknek és fájdalmaknak a jobb megértésére, amelyektől oly sok magányos, beteg vagy idős ember szenved, és indítson bennünket nagylelkű segítségre.
Nyissuk meg kapuinkat Krisztus előtt: hogy a föld népei megnyissák kapuikat Krisztus és az Ő evangéliuma előtt, ami a béke, a testvériség és az igazság.
Ez a Regnum Christi Apostoli Mozgalom napi elmélkedése.
Ha szeretnéd, hogy más is megkapja, küldj egy levelet az info@missiochristi.hu címre. További információk: www.regnumchristi.hu
Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.
Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001
Ajánlott bejegyzések: