MÁRIA RÁDIÓ - MOCSA

A helyes szabályozás

2010. szeptember 20. Évközi huszonötödik hét – hétfő

Jeffery Jambon, LC (Lk 8, 16-18)

Azt mondta Jézus a tömegnek: Senki sem gyújt világot azért, hogy befödje valami edényfélével, vagy, hogy az ágy alá tegye. Inkább a tartóra teszi, hogy aki csak belép, lássa világát. Mert semmi sincs úgy elrejtve, hogy elő ne kerülne, és nincs titok, ami ki ne tudódna, és nyilvánosságra ne kerülne. Vigyázzatok, hogyan hallgatjátok. Mert akinek van, még kap hozzá, akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amiről azt véli, hogy az övé."

Bevezető ima: Uram, te a fényben, az igazságban és a szeretetben lakozol. Semminek nincs értelme a te szereteted nélkül. Nélküled, Uram, értelmetlen minden – az emberek, a dolgok és minden esemény. Érints meg minket szereteted tüzével! Hiszem, hogy te vagy menedékem, az evilági és az örök boldogságom forrása. Meggyőződésem, hogy ígéreteid előbb vagy utóbb beteljesülnek, ezért fontosabb számomra egy nap veled, mint ezer nap bárhol máshol.

Kérés: Uram, világosítsd meg az értelmemet és a szívemet, hogy a te utadon járjak, ami az örök életre vezet engem.

1. Fáklyavivők. Csakugyan van néhány előnye annak, ha a sötétben fáklyát tartunk. Úgy tűnik, az Úr is erről akart beszélni, amikor a mécsesekről szólt. Éjszaka, a fáklyavivők megfontoltan ontják a fényt mindazoknak, akik velük mennek, azért, hogy meg ne botoljanak a sötét úton. Az időt nem fecsérelik el azzal, hogy bizonytalanul és hiába bukdácsolnak, hanem a tömeg biztosan és gyorsan halad arra, amerre el akar jutni. Ha egy csoportnak van ilyen fáklyavivője, mindenki megkönnyebbült lehet – beleértve magukat a fényhordozókat is. Ez az én hitem értéke ebben a szekularizált társadalomban. Képes vagyok értékelni magamban Isten ajándékát, a hitet? Vagy ellenkezőleg: félek attól, hogy az Ő fénye világítson bennem?

2. Tökéletes bölcsesség. Jézus megerősíti: „Mert semmi sincs úgy elrejtve, hogy elő ne kerülne, és nincs titok, ami ki ne tudódna, és nyilvánosságra ne kerülne.” Amikor mások nem dicsérnek és nem ismerik el tevékenységemet, úgy érezhetem, hogy elfelejtettek, sőt valamiféle bűntudatot is okozhat ez bennem. Ilyenkor sok fényre van szükségem, hogy kikerüljek ebből a sötét lyukból. Úgy tűnik, hogy senki sem veszi észre jócselekedeteimet. Ez így jó, mert az Úr maga fogja felhívni rájuk a figyelmet; minél jobban rejtve maradnak mások előtt, annál több érdemet szerzek jócselekedeteimmel Isten előtt. Minden titokra egyszer fény derül majd. Az én kötelességem nem az, hogy mindenki láthassa cselekedeteimet, hanem, elrejtve kell másokat segítenem arra, hogy megtalálják a helyes utat. Így majd a kellő időben elnyerem az örök élet jutalmát.

3. Egy jutalmazott siker. „Mert akinek van, még kap hozzá, akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amiről azt véli, hogy az övé.” Itt Jézus még mélyebbre megy abban, amelyen idáig elmélkedtünk. Azt a fáklyavivőt, aki hagyja, hogy kialudjon a lángja, azonnal elbocsátják. Meglepő lenne, ha még haladékot kapna. „Mindenkinek, akinek van” nyilvánvalóan azokra a sikeres fáklyavivőkre vonatkozik, akik a rájuk bízott barátokat keresztülvezetik a sötéten. Ezeknek szükségszerűen még többet fognak fizetni, több felelősséget bíznak rájuk, vagy egyszerűen csak megbecsültté válnak mások szemében. „...És mindazoktól, akiknek nincsen”: ez arra vonatkozik, aki mint egy bolond a sötétben megannyi mérges útitársával együtt egymásnak ütközik. Tőle biztos, hogy el fogják venni a rábízott fény felelősségét. Ez a döntés a dolgok normális menete. Valóban hűségesen élek a hit tüzében, vagy gyakran hezitálok, ezért a körülöttem lévők gyakran tájékozódási pont nélkül maradnak, és így Isten szeretetét nem tapasztalhatják meg általam?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, segíts, hogy olyan bölcs fáklyavivő lehessek, akinek volt tartalék olaja a lámpásához. Mert ez az egyetlen lehetséges út a mennyei örök lakhely felé, és így vihetek sokakat magammal hozzád. Ne engedd, hogy a lustaság és az elbizakodottság eltérítsen attól, hogy a lámpásomat mindig olajjal feltöltve tartsam. Uram, adj szilárd hitet!

Elhatározás: Mai beszélgetéseimben törekszem arra, hogy átvilágítson a fény rajtam. Elkerülök minden olyan témát, amely gyalázkodik, és arra irányítom a beszéd témáját, hogy mások is Istent dicsőítsék.

A pápa imaszándéka 2010. szeptember hónapra:

Isten szava, mint a társadalmi fejlődés jele: Hogy a világ kevésbé fejlett részeiben Isten szavának hirdetése újítsa meg az emberek szívét, arra bátorítva őket, hogy hiteles társadalmi fejlődés szereplői legyenek

A háborúk vége: Hogy szívünket megnyitva a szeretetre véget vessünk annak a számos háborúnak és összetűzésnek, amelyek még mindig vérrel szennyezik a világot.