Egyszerű cselekedeteinkkel Istennek és másoknak is szolgálhatnak.
(Carol P. Nyborg Észak-Karolina, USA)
Halál és adók
2010. augusztus 9. Évközi tizenkilencedik hét – hétfő
P. Richard Gill
Mt 17,22-27
Galileai útjuk során Jézus ezt mondta tanítványainak: „Az Emberfiát az emberek kezébe fogják adni. Megölik őt, de harmadnapra feltámad.” Erre a tanítványok igen elszomorodtak. Amikor Kafarnaumba érkeztek, az adószedők Péterhez fordultak, és megkérdezték: „A ti Mesteretek nem fizet templomadót?” – „De igen” – felelte. Amikor belépett a házba, Jézus megelőzte őt kérdésével: „Mit gondolsz, Simon, a földi királyok kitől szednek vámot vagy adót, fiaiktól vagy az idegenektől?” „Az idegenektől” – felelte Péter. Erre Jézus így szólt: „A fiak tehát mentesek. De hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj ki a tóra, vess horgot, és az első halat, amelyik ráakad, húzd ki! Nyisd ki a száját: találsz benne egy pénzdarabot. Vedd ki és add oda nekik értem és érted!”
Bevezető ima: Uram, nyisd meg szívemet a hitre, amely telve van Igéiddel és Irántad való szeretettel. Taníts minket, hogy hallgassunk a Szentlélek sugallataira, mert tőle kapjuk az Élet Igéit.
Kérés: Uram, tudom, hogy eljöttél népedhez, de ők nem fogadtak be téged. Nyisd meg szívemet, hogy naponta befogadjalak, és ne engedd soha, hogy elváljak tőled!
1. Nincs adómentesség még Jézusnak sem. Jézus kihúzza Péterből a felismerést, hogy a templomadó behajtói nem ismerik el Őt, mint Isten Fiát, hiszen akkor a templomot Atyja házának tekintenék. Ezért úgy gondolják, hogy Jézust is alá kell vetni a templomadónak. Ebből következik, hogy Jézusra, mint adóalanyra, vagyis idegenre tekintenek. A szenvedések megjövendölésével együtt ez a rész, a János evangélium bevezető soraira emlékeztet minket: „A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be.” (Jn 1.10-11) Milyen nehéz lehetett Krisztus számára, hogy pont azok, akinek megmentésére jött nem látták szívesen! Mi is milyen gyakran egyedül hagyjuk Krisztust templomainkban és kápolnáinkban! Senki sincs, aki meglátogassa Őt, vagy jelenlétét elismerné!
2. Egy hely, ahol Jézust szívesen látják. Mit jelent, hogy életünkben szívesen látjuk, befogadjuk Jézust? Ez többet kellene, hogy jelentsen egy érzelemnél. Sokkal inkább azt kellene jelentenie, hogy nyitottak vagyunk az Ő jelenlétére; Jézus azért jön hozzánk, hogy megossza velünk életét, és nálunk vegyen szállást. Olyan Istenünk van, aki közel van hozzánk és személyes kapcsolatban szeretne lenni velünk. Az időnket és figyelmünket kéri önmaga számára. Ha szívesen látjuk, az azt jelenti, hogy nem úgy tekintünk rá, mint egy távolról jött idegenre, hanem mint személyes Urunkra, Mesterünkre és Megmentőnkre. Fel kell ismernünk, hogy csak nála vannak az Élet Igéi, és életünket szerető engedelmességgel kell felé fordítanunk. Így bensőnket béke és mélységes boldogság fogja eltölteni.
3. A Krisztus nélküli társadalom üres és zavaros. Milyen gyakran látjuk manapság, hogy elutasítják Krisztus belépését a világba, a hatalmasok mind a kultúrából, mind a társadalomból a perifériára szorítják Őt. Teljesen tudatosan kizárják Krisztust a politikából, a tudományból, a művészetekből, az üzleti életből, az igazságszolgáltatásból, az orvostudományból… A tömegtájékoztatásban is csak akkor jelenik meg, ha nevetségessé akarják Őt tenni. Krisztus tanítványaiként az a feladatunk, hogy az emberi világ minden területére visszavigyük Krisztus Életet adó Igéit, mert nélküle a világ sem eredetét, sem célját nem ismeri. A Krisztus nélküli világ olyan, amely majd végül maga az ember ellen fog fordulni.
Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, adj nekem bátorságot, hogy környezetemben a te jelenlétedet sugározzam. Ne féljek megmutatni másoknak, hogy életem középpontja a beléd vetett hit, amely értelmet ad minden cselekedetemnek. Engedd, hogy tanúságot tegyek arról a boldogságról, amelyet a TE törvényeid szerinti élet ad nekem!
Elhatározás: A mai napon időt fogok szakítani, hogy Jézussal legyek az Oltáriszentségben, vagy alkalmat keresek arra, hogy napi feladataim között nyilvánosan tanúságot tegyek Krisztusról.
A pápa imaszándéka 2010. augusztus hónapra:
A munkanélküliek és hajléktalanok: Hogy a munkanélküliek és hajléktalanok és azok, akik súlyos szükséghelyzetben élnek, megértésre és befogadásra találjanak, és konkrét módon segítséget kapjanak nehézségeik leküzdésére.
Hátrányos megkülönböztetés, éhezés, kényszerkivándorlás áldozatai: Hogy az Egyház mindenki „otthona legyen, kész arra, hogy ajtót nyisson azoknak, akiket más országba való kivándorlásra kényszerít a faji és vallási megkülönböztetés, az éhség és a háborúk.
Ajánlott bejegyzések: