Apostolok karában élsz,
vakító fény ragyog körül,
Tamás, fogadd jóságosán
téged dicsérő énekünk.
A fényes égi székeken
Krisztus szerelme ad helyet,
te is szeretsz, és vágyva vágysz
Uraddal együtt halni meg.
Gyötör szerelmed szent heve,
s beszélnek bár testvéreid,
biztosságot kívánsz: az Úr
sebét hogy érintsd, látva lásd.
Fénylő örömre gyűlsz legott,
hogy látod Krisztus nagy kegyét,
Uradnak vallód hittel őt,
s imádja boldog, hű szíved.
Látás nekünk nem adatott:
hitünk most tőled fog tüzet,
erős lesz, s égig szárnyaló,
az Úr szívét keresni száll.
Krisztusnak áldás, tisztelet,
s imádra adja meg nekünk:
hitünk bár botlik még sokat,
lássuk meg színről színre őt. Ámen.
2./ Lelki útravaló:
Lelki útravaló a mai napra
Július 3.
Urunk, kérünk, taníts meg hálásnak lenni.
Az Úr békét szerzett határaidon. (Zsolt 147,14)
Ki lenne olyan türelmes, hogy a tőle sokszor
elpártoltat visszafogadja - és meg is vigasztalja? Ki
lenne olyan szerető szívű és bölcs, hogy vész esetén
figyelmeztet - s ha engedetlenek vagyunk majd, be is
kötöz? Miért érthetetlen az ember számára az, ha olyan
valaki cselekszik vele jót, akitől soha el sem várná?
Az Úristen irgalmas, mélyre látó és megbocsátó. Ha nem
csuknánk be a szemünket s nem húznánk le a rolót
előtte, megláthatnánk mindazt, amit maga az Isten tár
elénk. Ha nem akarnánk a magunk útján egyedül járni,
megtapasztalhatnánk, hogy az Úr jönni akar velünk -
segíteni, vezetni, megtartani. Ha tudnánk a saját
okoskodásainknál és tanult eszünknél, tapasztalt
éveinknél messzebb, túl, feljebb látni - megláthatnánk
Isten felénk ereszkedő, biztos kezét. Mindezt nekünk,
értünk, miattunk teszi. Az ő békességét adja.
Tudom ugyan és be is vallom, hogy a legkisebb dologért
sem vagyok képes méltó módon hálát adni. Kisebb vagyok
minden nekem juttatott adománynál, s mikor
dicsőségedet nézem, akkor nagy volta előtt szédület
fogja el lelkemet. Minden lelki és testi adottságunk,
s mindaz, amivel külső, vagy belső képben, természet
szerinti vagy természet feletti módon rendelkezünk, a
te adományod, s jótevőnek, kegyesnek és jóságosnak
magasztalunk téged, akitől minden javainkat vettük.
(Kempis Tamás)
Urunk! Te vagy az, aki akkor is látsz bennünket, ha
legszívesebben saját magunk elől is elbújnánk! Te vagy
az, aki jobban ismersz bennünket, bármenynyire is
szeretnénk kiváló önismerettel és ön-tudattal
rendelkezni. Te tudod, hogy miért teremtettél, hol a
helyünk a sok millió ember között, és terved van az
egész világmindenséggel - benne velem is. Adj szemet
meglátni mindazt, amit számomra készítesz és nyújtasz,
s adj hálás szívet mindazért, ami velem történik. Add,
hogy elhihessem: minden tőled van. Ámen.
Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvből való.
3./ Egy gondolat - mára:
Hogyan lehetek ma válasz valaki imádságára?
(Lawrance DeToma New Yersey, USA)
4./ Elmélkedés:
Ne légy hitetlen, hanem hívő!
2010. július 3. Évközi tizenharmadik hét – szombat
Szent Tamás apostol
P.Robert DeCesare LC (Jn 20,24-29)
A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Didimusz, nem volt velük, amikor megjelent nekik Jézus. A tanítványok elmondták: "Láttuk az Urat!” De kételkedett: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjaimat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem.” Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok, s Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett, megállt középen, és köszöntötte őket: „Békesség nektek!”Aztán Tamáshoz fordult: „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és tedd oldalamba! S ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás fölkiáltott: „Én Uram, én Istenem!” Jézus csak ennyit mondott: „Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.”
Bevezető imádság: Uram, hálát adok neked a hit ajándékáért, amelyet a keresztségben megkaptam. Mindazt hiszem, amit kinyilatkoztattál, habár belátom, hogy még oly gyenge a hitem. Ezzel a gyenge hitemmel teljesen elmerülök túlcsorduló jóságodban, és irgalmadban. Teljesen rád bízom magam. Uram és Istenem, teljes szívemből, teljes lelkemből, minden erőmmel és teljes elmémmel szeretlek.
Kérés: Uram, növeld hitemet!
1. Nem fogok hinni! Uram, egy olyan társadalomban élek, amelyik mindent tudni akar. Néha én is megtagadom a hitet még akkor is, ha tényekkel és bizonyítékokkal szembesülök. Tudom Uram, hogy a hit arra szólítja az embert, hogy az egész létét átengedje Istennek. (Dei Verbum 5). Pontosan ez nem sikerül Tamásnak, amikor az apostolok közlik vele a felkavaró hírt: „Láttuk az Urat!” (Jn 20,25) A hír viszont nem felel meg annak, amit ő tud. Tamás tudja, hogy meghaltál. Talán szombaton még a sírodhoz is elment. Ott bizonyára látta az őrt, és azt gondolta magában, hogy lehetetlen téged a sírból kivenni.
2. A hit lépése. Uram, Tamás rád néz az utolsó vacsora termében, amikor ezt mondod. Emlékszem a szavakra: „Azokat, akik megvallanak engem az emberek előtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt.” (Mt 10,32) Te meghívtad Tamást arra, hogy megtegye ezt a hitbeli lépést, és maga mögött hagyja azt, amit eszével tud, azért hogy fel- és elismerje a feltámadást. Ő tanúja volt, amikor feltámasztottad a halott Lázárt, és most meghívod őt, hogy higgye, hogy te örökké élsz. Te vagy az élő, igaz Isten. Ott az utolsó vacsora termében, engem is meghívsz, úgy, mint Tamást, hogy higgyek a te élő jelenlétedben az én életemben. Uram, tedd magad érezhetővé az életemben!
3. Csak Istenbe kapaszkodni. Uram, hit nélkül nem juthatok a mennybe. A szavaid arra mutatnak rá, amit számomra készítettél, ha halálomig kitartok a hitemben. Bár én akkor még nem éltem, amikor te a földön jártál, de Tamáshoz intézett szavaid tükrében annál több okom van, hogy a hitemet megéljem, és úgy imádkozzak, mint ő: „Én Uram, én Istenem!” Te a hitemet akarod, ugyanúgy, mint ahogy Tamástól is elvártad. Milyen nagy vagy! A hit az embert személyesen Istenhez köti. (KKK 150) Beléd akarok kapaszkodni, Uram, Istenem!
Beszélgetés Krisztussal: Uram, hiszem, hogy az életem része akarsz lenni. Úr akarsz lenni hitem fölött. Oly kicsi a hitem. Segíts, hogy erősödjön! Add meg, ami hitem növekedéséhez szükséges!
Elhatározás: Ma elolvasom a Katolikus Egyház Katekizmusának 150-152. szakaszát, hogy ezáltal növekedjek a hitemben.
A pápa imaszándéka 2010. július hónapra:
Igazságosság a kormányon lévők megválasztásában: hogy a világ valamennyi nemzetének a kormányon levők megválasztása az igazságosság, az átláthatóság és a becsületesség szerint valósuljon meg, tiszteletben tartva az állampolgárok szabad döntését.
Igazságos, szolidáris és békés városkultúra: Hogy a keresztények arra törekedjenek, hogy mindenütt, különösen a nagy városi központokban, hatékonyan hozzájáruljanak a művelődés, az igazságosság, a közösségvállalás és a béke előmozdításához.
5./ Figyelmeztető: A Mindenki Szentmiséjére szóló imakéréseket a: nyuszi72@t-online.hu - ra küldjétek!
6./ A Mária Rádió következő mocsai élő közvetítése: (?)
Ajánlott bejegyzések: