Neked, Uram
2010. június 26. Évközi tizenkettedik hét – szombat
P. Shawn Aaron LC
Mt 8,5-17
Amikor pedig bement Kafarnaumba, odajött hozzá egy százados és kérlelte őt: „Uram, a szolgám a házamban fekszik bénán, és rettenetesen kínlódik.” Azt mondta neki: „Megyek és meggyógyítom.” De a százados így válaszolt: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul a szolgám. Mert én is hatalom alatt álló ember vagyok, beosztott katonák vannak alattam, és ha azt mondom az egyiknek: „Menj!”, elmegy, vagy a másiknak: „Gyere!”, odajön, a szolgámnak pedig: „Tedd ezt!”, megteszi.” Ennek hallatára Jézus elcsodálkozott, és azt mondta követőinek: „Bizony, mondom nektek: Izraelben nem találtam ekkora hitet senkinél. Mondom nektek: Sokan érkeznek majd keletről és nyugatról, s letelepszenek Ábrahámmal és Izsákkal és Jákobbal a mennyek országában. Az ország fiait pedig kivetik a külső sötétségre. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!” Ezután Jézus így szólt a századoshoz: „Menj, és legyen úgy, ahogyan hitted.” És meggyógyult a szolgája abban az órában. Mikor ezután Jézus bement Péter házába, látta, hogy annak anyósa fekszik és lázas. Megérintette a kezét, mire elhagyta a láz. Fölkelt és felszolgált neki. Amikor beesteledett, odahoztak hozzá sok ördögtől megszállottat. Kiűzte szavával a lelkeket, azokat pedig, akik rosszul voltak, meggyógyította, hogy így beteljesedjék, amit Izajás próféta mondott: „Ő a mi gyengeségeinket magára vette, és betegségeinket hordozta”.
Bevezető ima: Uram, hiszek benned. Hiszem, hogy velem járod az utat, és hatalmaddal kísérsz engem. Szentséges trónod elé járulok, szíved trónusa elé. Tudom, hogy a mai napon barátságoddal akarsz megáldani, és imádságom által fel akarsz emelni. Köszönöm neked hűségedet, és nagylelkű szeretetedet.
Kérés: Uram, növeld hitemet!
1. Az alázat megérinti Isten szívét. A századosnak nem csak erős hite van, hanem nagy alázata is. Nem megjátszotta az alázatot, hiszen a helyzet nagyon komoly volt számára, mikor Jézust szolgájához hívta, ráadásul Jézus rögtön azt mondta, hogy megy és meggyógyítja a szolgát. Alázata azonban nem is saját önbecsülésének a hiánya. Sokkal inkább a Jézussal szembeni hatalmas bizalmának kifejeződése. Alázata abból a bizalomból származik, ami tisztában van azzal, ki Jézus. Ez az alázat, amire az Egyház hív bennünket, mikor Urunkkal találkozunk a szentmisén a szentáldozásban: „Uram, Te túl hatalmas vagy ahhoz, hogy hozzám eljöjj, de köszönöm, hogy mégis eljöttél, hiszen nélküled meghzalnék.”
2. „Ennek hallatára Jézus elcsodálkozott.” Nos, mi is meglepődünk, ha megvizsgáljuk, mi kell ahhoz, hogy Jézus csodálkozzon. De megvan a válasz: a bizalom. A személyébe, a hatalmába, életünkkel való tervébe vetett bizalom. Jézus, mikor kezénél fogva kihúzta a vízben fulladozó Pétert, így dorgálta meg őt: „Te kishitű! Miért kételkedtél?” (Mt 14,31). Ennek a kérdésnek a jelentése még világosabbá válik, ha máshogy tesszük fel: „Mi van bennem, ami bizalmatlanná tesz téged velem szemben?” A válasz: semmi. A hajlam a bizalmatlanságra eleve bennünk van, de ezt az ima segítségével ki kell küszöbölnünk. Ebben nagy segítség, ha a legfontosabb hitigazságokon elmélkedünk, mint pl.: Jézus megtestesülése, szenvedéstörténete, halála és feltámadása, vagy a szentségek, különösképpen a keresztség, a gyónás és az Oltáriszentség. Ha Jézus elcsodálkozik hitünkön, akkor jogosan gondolhatunk arra, hogy megbántottuk Őt hitünk gyengeségével és bizalmunk hiányával.
3. Amennyire hiszünk, annyira fog beteljesülni. Krisztus itt valami olyat mond, ami hasonlít a Miatyánkban imádkozott sorokhoz: „Bocsásd meg bűneinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek.” Ilyenkor azt mondjuk: amilyen mértékben én megbocsátok, olyan mértékben bocsátanak meg nekem is. Jézus a századosnak mondott válaszából kiderül, hogy hitünk a mértéke annak, hogy mennyit kapunk meg Istentől kéréseinkből. A szentmise első eucharisztikus imájában ezt imádkozzuk: „(Emlékezzél meg minden jelenlévőről is), akinek hitét és buzgóságát ismered.” Ez megnyugtató, ugyanakkor figyelemfelkeltő is. Megnyugtató, mert Krisztus pontosan ismeri hitünk nagyságát, jól ismeri szívünket. Nem kell neki mindig magyarázkodnunk. Figyelemfelkeltő azonban, mert azt is tudjuk, hogy nem mindig olyan szilárd a hitünk, amilyennek lennie kéne. Ezért akarjuk ismételni, amit valaki egyszer Jézusnak mondott: „Hiszek, Uram, segíts hitetlenségemen” (Mk 9,24).
Beszélgetés Krisztussal: Uram, te méltó vagy egész hitemre. Ahogy a századosnak és sok nagy szentnek, segíts nekem is, hogy a hit szemével lássalak téged abban a meggyőződésben, hogy minden, amit tőlem kérsz és vársz, az én legjobb érdekemben történik. Szűzanya! Add, hogy csak Jézusé legyen a szívem!
Elhatározás: Ma szakítok egy pár percet, hogy elolvassam a Zsidóknak írt levél 11. fejezetét, és elmélkedek rajta.
Erdő Péter bíboros atya 2010. júniusi imaszándéka:
Hogy a papi hivatások gondozását minden más keresztény feladattól és szolgálattól világosan megkülönböztetve, a szentség sajátos küldetésének megfelelően önálló formában végezzük.
Ajánlott bejegyzések: