MÁRIA RÁDIÓ - MOCSA

2010. június 9. Évközi tízedik hét – szerda

P. Shawn Aaron LC (Mt 5, 17-19)

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni. Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, hanem minden beteljesedik. Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt igen kicsinek fogják hívni a mennyek országában. Aki viszont megtartja és tanítja őket, az nagy lesz a mennyek országában.

Bevezető ima: Szeretet Istene, minden áldás forrása, te vezetsz engem életemben. Köszönetet mondok atyai szeretetedért. Jézus, Isten Fia, te meghaltál értem a kereszten, hogy megfizess bűneimért, és bizonyítsd irántam való végtelen szeretetedet. Köszönöm, hogy megmutattad nekem az Atyához vezető utat. Szentlélek, lelkem kedves vendége, te gyógyítasz és te teszel engem erőssé. Hála legyen szerető jelenlétedért bennem.

Kérés: Jézus, segíts, hogy akaratodat teljesítve éljek hiteles szabadságban!

1. Tökéletesen beteljesíteni. A törvények és próféták által Isten felkészítette az embereket a megváltásra. Krisztusban van a megváltás: Jézus, az Ige testté lett, teljessé teszi a törvényt és a prófétákat, azokat helyesen értelmezi. A törvény a kőtáblákról belevésődik az emberek szívébe. Jézus leginkább azért jött, hogy betöltse az emberi szív mély vágyódását a boldogságra, amire végül az Istennel közös örök életben találhatunk. „De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük.” ( Gal 4,4-5)

2. A szabályok megszegése. „Azért vannak szabályok, hogy megszegjék őket” - így szól a ’tinédzser hitvallás’ első törvénye. Ahogy elérjük a felnőttkort, felfedezzük, hogy külső konfliktusok állnak a saját boldogságunk útjában. Szabályoknak hívjuk ezeket. És ahogy nő bennünk a vágy arra, hogy saját szabad akaratunk szerint éljünk, úgy érezhetjük, hogy ezek a szabályok megfojtanak minket. „Tedd ezt, ne tedd azt, ezt szabad, ezt nem szabad” Hibát követünk el, amikor arra következtetünk, hogy a szabályok és a boldogság olyanok, mint tűz és víz. Aztán pedig megengedjük, hogy bűnös szokásaink kifejlődjenek annak ellenére, amit a lelkiismeretünk diktál, és akaratlanul megpillantjuk azt az utat, amit a gonosz tanácsol nekünk. Ha nem vigyázunk, felületes lesz a hozzáállásunk, és Isten és kritériumai (a Tízparancsolat, a nyolc boldogság, a kereszt és az Egyház tanítása) ellen fogunk küzdeni.

3. A szabadság helyes értelmezése. Az erkölcsi törvény Istentől származik, s forrását mindig benne találja meg. (II. János Pál: Veritatis Splendor). A mi igazi szabadságunk nem abban áll, hogy elutasítjuk Isten erkölcsi törvényeit, hanem abban, hogy elfogadjuk azokat. Isten nem egy szívtelen diktátor, hanem egy Atya, aki szeret minket és a legjobbat akarja a nekünk. Ha felállítja az alapszabályokat számunkra, azért teszi, mert az örök boldogságunkra gondol. „Melyiketek ad fiának követ, amikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót?” (Mt 7,9-10) Jézus azért teszi fel a kérdést, mert ismeri az Atyát. Ha ismernénk olyan szülőt, aki nem szeretné gyerekét, Isten akkor sem lenne képes arra, hogy számunkra ne a lehető legjobbat adja. Isten mindörökké a Szeretet marad.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, a bűn állandóan kopogtat az ajtómon, de te megígérted, hogy mindig számíthatok kegyelmedre. Segíts, hogy hasznát vegyem azoknak a kegyelmeknek, amiket nekem adtál, hogy egységben éljek örök törvényeddel! Legtisztább Anya, őrizd meg szívemet egészen Jézusnak!

Elhatározás: Ma néhány pillanat erejéig elgondolkozom a Tízparancsolaton és állapotbeli kötelességemen.

A Pápa imaszándéka 2010. június hónapra:

Az emberi élet megbecsülése: Hogy minden nemzeti és nemzetközi intézmény arra törekedjék, hogy az emberi életnek megbecsülést biztosítson a megfoganásától a természetes befejezéséig.

Ázsia egyházai: Hogy Ázsia egyházai, amelyek „kisded nyájat” alkotnak a nem keresztény népességek között, tudják átadni az evangéliumot, és örömmel tegyenek tanúságot Krisztushoz való tartozásukról.