Lelki útravaló a mai napra
Május 2.
Örvendezek, Atyám, szereteted felett, hálát adok neked
nagy irgalmadért!
Ujjongj Istennek, egész föld! Zengjétek dicső nevét!
Magasztaljátok nagy dicsőségét!
Az Úr életben tartott bennünket,
és nem engedte, hogy meginogjunk.
Istenünk, te megpróbáltál minket,
megtisztítottál, mint tűz az ezüstöt.
Kerítőhálóval ejtettél csapdába,
de kivezettél, és felüdültünk.
Áldjátok, népek, a mi Istenünket,
fennen hirdessétek dicsőségét!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak
és a Szentléleknek,
miképpen volt kezdetben, most és mindenkor,
és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ujjongj Istennek, egész föld! Zengjétek dicső nevét!
Magasztaljátok nagy dicsőségét! (Zsolt 66)
Vele együtt munkálkodva intünk is titeket; úgy
éljetek, mint akik nem hiába kapták az Isten
kegyelmét. (2Kor 6,1)
Látszik rajtunk Isten kegyelme? Mert igen sokat
kaptunk tőle. Azért élünk még ma is, mert az ő
kegyelme tart meg minket is, és az egész világot is.
Isten kegyelme, hogy élünk. Az ő kegyelme, az ő
szeretete, az ő ajándéka minden. A legnagyobb és a
legkisebb is. Az örök boldogság, és a pillanatnyi öröm
is. Isten mindent megad, amire tényleg szükségünk van.
Nekünk pedig már "csak" annyi teendőnk van, hogy
tudjunk ezzel jól élni. Megelégedve. Megvigasztalva.
Bizakodva. Reménységben.
Milyen furcsák is vagyunk mi, emberek. Hajlamosak
vagyunk arra, hogy nem látjuk a fától az erdőt. Azt
nem vesszük észre, ami a legnyilvánvalóbb, ami
előttünk van, amiben vagyunk. Ilyen az Isten kegyelme
is. Keresztyének vagyunk, benne élünk, körülvesz
minket. De mi már ezt megszoktuk. Nekünk ez
természetes. Olyan ez, mint a levegő. - Sajnos. A jót
könnyű megszokni, és csak a hiányát vesszük észre. Ne
legyünk ilyenek. Ilyen háládatlanok. Lehet, hogy Isten
akkor adja a legnagyobbat, amikor mi azt nem is
gondolnánk. És kegyelme akkor is átölel, amikor mi azt
érzéketlenül nem vesszük észre. Ne hagyjuk, hogy hiába
legyen. Vegyük észre, köszönjük meg, és legyünk
boldogok.
A legfontosabb az, hogy Istennek szentelve és
felajánlva magunkat, ezután ne gondoljunk, ne
mondjunk, ne tervezzünk és ne tegyünk semmi mást, csak
ami az ő dicsőségét szolgálja. (Kálvin)
Sírás és panaszkodás, aggódás, csüggedés, félelem és
szükség a keresztyének könnyes kenyere, mindazoké,
akik Krisztus jelét hordozzák.
Sok nyomorúságon át kell bemennünk Isten országába.
Kereszt és korona, harc és jutalom egymást követik.
Minden órában éri a keresztyént kín és ellenséges
támadás, de vigasztalást nyer Krisztus sebeiben.
Jézust követem, nem hagyom el őt soha. Jó s
balsorsban, sem életben, sem halálban. Keresztjét
átölelve áldom az értem szenvedőt. Én Krisztust
követem, nem hagyom el őt soha.
Maradj hű, hisz minden kín megenyhül nemsokára. Zápor
után jő az áldás, és a felhők elvonulnak. Légy
kitartó, ó légy hű.
Mit Isten tesz, mind jó nekem, és bölcs minden
végzése. Ha ő vezérli életem, szívemben csend és béke.
Ő az enyém. Gond, baj, ha ér, meg tud védeni engem.
Hagyom, hogy ő vezessen. (Bach: 12. kantáta)
Uram, kérlek téged, add meg nekem, hogy sohase
feledkezhessem el a te kegyelmedről! Hiszen az éltet,
az ad végső célt életemnek. Szentlelked vezetése alatt
éljek, úgy, mint aki nem hiába kapta kegyelmedet. Ámen.
Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvből való.
Nézzétek, hogy szeretik egymást!
2010. május 2. Húsvét ötödik vasárnapja
P. Alex Yeung LC (Jn 13,31-33a 34-35)
Abban az időben: Amikor az áruló Júdás kiment a teremből, Jézus beszélni kezdett: "Most dicsőül meg az Emberfia, s az Isten is megdicsőül benne. Ha Isten megdicsőül benne, Isten is megdicsőíti őt saját magában, sőt hamarosan megdicsőíti. Fiaim, már csak rövid ideig vagyok veletek. Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt."
Bevezető ima: Uram, hiszem, hogy itt vagy velem. Különleges helyzetben érzem magamat, amiért most találkozhatok veled. Gyengeségem tudatában reménykedem irgalmadban és szeretetedben. Nyisd meg szívemet, hogy megértsem ezt a mai evangéliumi részt, mert szeretném megmutatni neked szeretetemet azáltal, hogy teljesítem a mai napra vonatkozó akaratodat.
Kérés: Uram, szíved minden kívánsága iránt engedelmes akarok lenni. Tanítványaidra hagytad az utolsó, de legnagyszerűbb parancsodat, a szeretet parancsát. Nyisd meg a szívemet, hogy átöleljem a szeretetet, mint keresztény küldetésem lényegét.
1. Az igazi tanítványság jele. Manapság a szavak önmagukban üresek, ha nincs mögöttük a tett. Napjainkban gyakran tapasztaljuk, hogy lelkes politikusok, vagy piackutatók ígéreteket tesznek a jövőre nézve, melyekről mi ösztönösen azt érezzük, hogy túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek. Szeretnénk mindazt a jót, amit megígérnek, de a gyakorlat arra tanított, hogy legyen bennünk egy egészséges kétkedés. Sajnálatos, hogy ez a „túl szép, hogy igaz legyen” gondolkodás a kereszténységre is átragadt. A keresztényeket arról kell, hogy megismerjék, hogy szeretettel vannak egymás iránt. Házasságomban, gyerekeimmel, társadalmi környezetemben vajon erről vagyok híres?
2. A szeretet magas mércéje. A „Love Story” c. filmben halljuk ezt a klasszikus szöveget: „A szeretet azt jelenti, ha soha nem kell azt mondanom, hogy sajnálom”. Keresztényekként ennek ellenére tisztában vagyunk esendő természetünkkel és bűnre való hajlamunkkal. Sokszor kell bocsánatot kérnünk. Gyakran a hozzánk legközelebb állókat bántjuk: a házastársunkat, a gyerekünket vagy a szüleinket. A tanítványoknak is meg voltak a maguk vitái egymással. A szeretet azonban, amely összetartozásuk alapja volt arra ösztönözte őket, hogy teremtsenek békét maguk között, ahogy Krisztus is békét teremt Egyházával: „Atyám, bocsáss meg neki, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lk 23, 34). Az én szeretetem vajon elég nagy-e ahhoz, hogy átnézzek azok gyengeségein, aki megbántottak és kész vagyok-e megbocsátani? Tévedni emberi dolog, de megbocsátani isteni.
3. Szívből szeretni. Jézus azt mondja: „Amit a legkisebbnek tettetek, nekem tettétek.” (Mt 25,40) Ez azt követeli, hogy kigyomláljuk szívünkből a neheztelést. A szeretet nem csupán szép szavakból áll, az szívünk gyökerébe és gondolatainkba hatol. Bár alapvetően nehezünkre eshet, hogy jót gondoljuk azokról, akik megbántottak minket, mégis ez nagyon jótékony számunkra. Az Úr ezt mondja : „A szívből jönnek a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a tisztátalanság, a rablás, a hamis tanúság, az istenkáromlás”. (Mt. 15;19) Ennek ellentéte, ha egy szív tudatosan keresi mások javát azzal, hogy csak jót mond másokról, és kedvesen viselkedik azokkal, akik természetük szerint nem szimpatikusak. Azáltal, hogy jót gondolunk másokról, megújul Isten irgalmába vetett hitünk. Ha mi is irgalmasok vagyunk, mennyivel inkább várhatjuk Isten felénk irányuló türelmét és irgalmát!
Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus! Életed számomra a szeretet tanúsága. Megbocsátottál ellenségeidnek, és még imádkoztál is értük. Legyen szeretetem a te szereteted tükre, s így felfedezzem, hogy sokkal jobban is képes vagyok szeretni, mint ahogy eddig tettem. Növeled a mai napon szeretetemet, és távolítsd el az önzésemet, ami visszatartanak attól, hogy Krisztushoz hasonló szeretettel szerethessek!
Elhatározás: Ma a közvetlen közelemben élő lelkekről fogok listát készíteni, akikkel kapcsolatban rejtetten gyakorolhatom a szeretetet: az imát, a szép szót, az igényeik szolgálatát, mintha magának Krisztusnak tenném azokat.
Erdő Péter bíboros atya 2010. májusi imaszándéka:
Hogy bizalommal tiszteljük a Boldogságos Szűz Máriát, mint országunk és népünk nagyasszonyát és pártfogóját és állhatatosan kérjük segítségét, hogy életünk Isten bölcsessége és szeretete szerint alakuljon.
Ajánlott bejegyzések: