1./ Ima:
(Lauren Vásquez Texas, USA)
Csekély ajándékaink Istennek
2010. április 16. Húsvét második hete – péntek
P. Steven Reilly, LC (Jn 6,1-15)
Mindezek után Jézus Galilea, azaz Tibériás tengerén túlra ment. Nagy sokaság követte őt, mert látták a jeleket, amelyeket a betegeken művelt. Jézus fölment a hegyre, és leült ott tanítványaival. Közel volt a Húsvét, a zsidók ünnepe. Amikor Jézus fölemelte szemét és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, megkérdezte Fülöptől: ,,Honnan veszünk kenyeret, hogy ehessenek?' Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye őt, mert ő maga tudta, mit akar tenni. Fülöp azt felelte neki: ,,Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindegyiknek csak valami kevés jusson.' A tanítványok egyike, András, Simon Péter testvére így szólt: ,,Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két hala. De mi ez ennyinek?' Jézus erre azt mondta: ,,Telepítsétek le az embereket!' Sok fű volt azon a helyen. Letelepedtek tehát a férfiak, szám szerint mintegy ötezren. Jézus pedig fogta a kenyereket, hálát adott, és szétosztotta a letelepülteknek. Ugyanígy a halakból is adott, amennyit akartak. Miután jóllaktak, azt mondta tanítványainak: ,,Szedjétek föl a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne vesszen!' Összeszedték tehát, és az öt árpakenyér darabjaiból, ami megmaradt az étkezők után, tizenkét kosarat töltöttek meg. Az emberek pedig, látva a jelet, amelyet művelt, azt mondták: ,,Bizonyára ez az a próféta, aki eljön a világra!' Amikor Jézus észrevette, hogy arra készülnek, hogy megragadják és királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül.
Bevezető ima: Szegényen és méltatlanul jövök eléd, Uram. Mégis oly nagy szeretettel fogadsz. Szeretném nagy jóságodat a mostani elmélkedésben tett erőfeszítéseimmel egy kicsit viszonozni.
Kérés: Uram, segíts megértenem a próbatételeket, amelyek elé állítasz, és értékelnem kegyelmedet, mellyel megajándékozol!
1. Az élet próbatételei. Az evangéliumban olvassuk, hogy Jézus „próbára tette” tanítványait, megfigyelve reakcióikat a láthatóan megoldhatatlan helyzetekben. Az étel hiányának próbája talán pánikot is okozott. Ahogy az apostolok a hatalmas tömegre tekintettek, teljesen tehetetlennek érezték magukat a nagy szükséggel szemben. Talán ebben az értelemben átmentek a próbán. Krisztus azt akarta, hogy megtapasztalják, az emberi találékonyság nem elég az Egyház megalapozására. Nem számít mennyire okosak az apostolok, vagy követőik, a lelkek szüksége és a világ mindig jóval megelőzi emberi képességeinket. Akkor tehát mi a válasz? Csak egy válasz van: az Úr maga!
2. Az elégtelen ajándék. Amíg a tanítványok összezavarodottan állnak a helyzet előtt, a kisfiú nagylelkű. Ártatlansággal és egyszerűséggel ajánlja fel, amije van. Ezzel az étellel az Úr valami csodálatosat fog tenni. Talán az Úr erre a fiúra gondolt, amikor ezt mondta: "Hacsak nem lesztek olyanok, mint egy gyermek, nem léptek be a mennyországba". A tanítványok gyönyörű leckét kapnak a bizalommal teli gyermeken keresztül: adj mindent Krisztusnak; nem számít, mennyire kicsinek tűnik is - isteni erejével nagy dolgokat tud tenni öt kenyerünkkel és két halunkkal.
3. Semmi ne vesszen el! Érdekes, ahogyan az Úr az apostolokkal szedeti össze a maradékokat a nagy étkezés után. Ezen keresztül mi is jobban megérthetjük Isten kegyelmének értékét. Habár az Úr ereje végtelen, nem válhatunk önteltté és nem tekinthetünk rá úgy, mint egy árucikkre, amiből túlkínálat van. Értékes, és nem szabad elpazarolni. Mégis úgy tűnik, pont ez történik. Oly sok szentséget kaptunk, mégis távol állunk attól, hogy szentek lennénk. Ez ismét az Úr csodálatos türelmét mutatja meg. Még akkor is, ha nem tudjuk megfelelően értékelni ajándékait, Ő továbbra is megáld minket velük.
Beszélgetés Krisztussal: Uram, látom az együttérzést szemedben, ahogy a nagy tömegre tekintesz. Éhesek, de én szegény és gyenge vagyok ily nagy szükséggel szemben. Jöjj segítségemre! Add meg nekem a kegyelmet, amire szükségem van, hogy nagylelkűen vegyek részt veled a megváltás munkájában!
Elhatározás: Nagylelkű leszek a másoknak való segítésben, jobban bízva Isten kegyelmében, mint saját magamban.
A Pápa ima szándéka 2010. április hónapra:
Fundamentalizmus és végletesség: Hogy a fundamentalizmusra és végletességre törő minden hajlandóságot ellensúlyozzon a valamennyi hívő közötti kitartó tisztelet, türelem, párbeszéd.
Üldözött keresztények: Hogy az evangélium miatt üldözött keresztények a Szentlélek éltető erejével kitartsanak Istennek az egész emberiség iránti szeretetét hűségesen tükröző tanúságtételben.
Ajánlott bejegyzések: