Fentről jövő ajándékok
2010. április 15. Húsvét második hete – csütörtök
Steven Reilly, LC (Jn 3, 31-36)
Aki felülről jön, fölötte van mindenkinek. Aki a földről való, az földi, és a földről beszél. Aki a mennyből jön, feljebb való mindenkinél. Arról tanúskodik, amit látott és hallott, de a tanúságát senki sem fogadja el. Aki elfogadja tanúságát, az igazolja, hogy Isten igazmondó. Mert akit Isten küldött, az az Isten igéit mondja, ő ugyanis a Lelket nem mértékkel adja. Az Atya szereti a Fiút, és mindent az ő kezébe adott. Aki a Fiúban hisz, annak örök élete van, aki pedig nem hisz a Fiúban, nem látja meg az életet, hanem Isten haragja marad rajta.
Bevezető ima: Eléd jövök Uram, szegényen és méltatlanul. Te mégis hatalmas szeretettel fogadsz engem. Az elmélkedés során az erőfeszítésemmel szeretném egy kicsit viszonozni a te barátságodat.
Kérés: Uram, segíts, hogy együtt tudjak működni legnagyobb ajándékoddal, a Szentlélekkel!
1. Mértéktelenség. Jézus nem méregeti a Lélek ajándékának mértékét. A Szentlélekkel és rajta keresztül Krisztus az egész életünket egy másik szintre emeli. Az Úr nagylelkűsége lenyűgöző. Gondolj az Oltáriszentségre! Minden alkalommal, mikor az Urat magunkhoz vesszük, a lelkünkben megújítja és elmélyíti a Szentlélek jelenlétét. Minden szentáldozással felkészítjük a testünket és a lelkünket a feltámadás halhatatlanságára. Természetesen egy ilyen ajándék választ vár. Ennek a nagylelkűséggel szemben hogyan maradhatunk kicsinyesek?
2. Az egység ajándéka A Lélek ajándéka alapvető az emberi kapcsolatainkhoz. Jézus bensőséges imáját az Utolsó vacsorán a tanítványok egységért mondta: „Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned.” (Jn 17, 21). Egy ilyen egység eléréséhez a Szentlélek teljességgel nélkülözhetetlen. Ha a Lélek ajándéka hatékony, az gondoskodik a széthúzáshoz való hajlamunk ellenszeréről. A Lélek legyőzi a büszkeségünket és az egoizmusunkat azzal, hogy emlékeztet minket Krisztus alázatára. Felkavarja a felismerést, hogy szeretetben kell élnünk, és megadja az erőt nekünk, hogy ne számolgassuk az árat, ha adnunk kell valamit. Képessé tesz minket arra, hogy megőrizzük az egységet.
3. Személyes ajándék. A szívünknek mélysége ott van, ahol végső soron megtapasztalhatjuk a Lélek ajándékát. De van úgy, hogy inkább kiszáradt kútnak érezzük magunkat, és nem örök életet adó forrásnak. (Jn 4, 14). A Szentlélek munkálkodik – bőven — nem kevésbé a szárazság pillanataiban, mint a vigasztalások során. Arra törekszik, hogy megtisztítson bennünket azoktól a kötődésektől, amelyek visszatartanak minket. Arra vezet minket, hogy Istent önmagáért keressük, és ne csak mint lelki „cukros bácsit”. Mégis, várnunk kell a vigasztalás pillanatára azzal a reményteli tudással, hogy az Úr közel van. Amikor megtapasztaljuk ezt a vigasztalást, megtapasztalhatjuk annak a megerősítését is, hogy a Lélek, mint az Úr ajándéka, semmihez sem hasonlítható!
Beszélgetés Krisztussal: Uram, a Szentlélek az Egyház Lelke. Ő az ajándék, amelyet akkora nagylelkűséggel adtál nekünk. Segíts, hogy még inkább e szerint az igazság szerint éljünk! Segíts, hogy engedelmesek legyünk akkor is, amikor kísértést érzünk a büszkeségre! Segíts, hogy szeressünk akkor is, amikor kísértést érzünk az elutasításra! Add, hogy Szentlelked folyamatosan megújítsa a kapcsolatot, amely együtt tart minket!
Elhatározás: Táplálom magamban a felebaráti szeretetet azáltal, hogy különös figyelmet fordítok a Szentlélek indításaira.
Erdő Péter bíboros atya 2010. áprilisi imaszándéka:
Hogy Isten ajándékaként becsülni tudjuk keresztény hitünket és magyarságunkat és Krisztushoz méltóan éljünk.
Ajánlott bejegyzések: