MÁRIA RÁDIÓ - MOCSA

2010. április 5. Húsvéthétfő

P. Ned Brown LC (Mt 28,8-15)

A magdalai Mária és a másik Mária gyorsan otthagyták a sírt, és félelmükben meg nagy örömükben is siettek, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. Egyszerre csak Jézus jött velük szemben, s így köszöntötte őket: "Üdv nektek!" Odafutottak, leborultak előtte, és átkarolták a lábát. Jézus így szólt: "Ne féljetek! Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy térjenek vissza Galileába, ott majd viszontlátnak."  Még úton voltak, amikor néhány őr bement a városba, és jelentette a főpapoknak a történteket. Ezek a vénekkel egyetemben tanácsot tartottak. Azt határozták, hogy adnak egy csomó pénzt a katonáknak és meghagyták nekik: "Mondjátok, hogy éjnek idején, amíg mi aludtunk, odajöttek a tanítványai és ellopták. Ha tudomást szerez róla a helytartó, majd megnyugtatjuk, és kimentünk benneteket." Azok elfogadták a pénzt, és úgy jártak el, ahogy meghagyták nekik. Ez a szóbeszéd mind a mai napig elterjedt a zsidók közt.

Bevezető ima: Uram, te vagy az élet forrása, mivel te vagy maga az Élet. Feltámadásod a halálból reményt ad nekem, hogy én is feltámadok, és veled örvendezek a mennyben. Többet kell gondolkodnia jótetteidről és ígéreteidről mindazoknak, akik bíznak benned. Köszönöm Jézus, hogy újra életre keltél, és mutatod az utat hazafelé, a mennyország felé. Szeretlek, és teljes szívemből akarlak követni téged. Továbbra is szeretnék még inkább együttműködni veled, hogy sok embert vezessek feléd.

Kérés: Uram, add, hogy szereteted megtapasztalása révén elnyerjem a tanúságtétel kegyelmét!

1. Belépni a feltámadás fényébe. Gondoljunk az asszonyokra a sírnál. Érezzük át szomorúságukat, amikor odaléptek a nyitott, üres sírhoz. Képzeljük el tépelődésüket, hogy hol lehet a holttest. Osztozzunk örömükben, mert a hitük, mint a mi hitünk is elvezet Urunk feltámadásának felismeréséhez. Valóban igaz! Valóban feltámadt! Alleluja! Közeledünk hozzá, lehajolunk, átöleljük Urunk lábát. Ő a mi erősségünk, világosságunk, szerelemünk. Ő a mi Urunk. 

2. Elmélkedő emberből apostol. A szemlélődésnek el kell vezetnie minket a misszionáláshoz. Ezt az utasítást adja Urunk a kiváltságos asszonyoknak: „Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy térjenek vissza Galileába, ott majd viszontlátnak.” Az Úr felhívja őket, hogy tiszteletadásuk után tegyenek tanúságot a világban, kezdve az apostoloknál. Ezek, a világ előtt jelentéktelen asszonyok az evangélium nélkülözhetetlen hirdetői lesznek. Miért? Nem társadalmi helyzetük vagy szerepük, hanem hitük és szeretetük miatt, ami által megélik és teljesítik a rájuk bízott küldetést.  Az Úrhoz hűségesen hirdették a feltámadás örömhírét az apostoloknak és az egész világnak.

3. A hit engedelmessége által látni fogunk.  Az Úr Jézus kéri az apostolokat, hogy kövessék utasítását: „menjenek… térjenek vissza Galileába, ott majd viszontlátnak”. Krisztus engedelmességet vár tőlünk ahhoz, hogy hittel meglássuk Őt és megtapasztaljuk feltámadását. Engedelmesség nélkül nem ismernénk fel. A sírnál levő őrök a főpapok utasításának engedelmeskedtek. Nem volt hitük, ezért nem is hitték azt, amit láttak, így nem is adtak tiszteletet. Mindnyájan engedelmeskedünk valakinek, de csak a Krisztus iránti engedelmesség vezet az életet adó hithez: „Aki hisz a Fiúban, az örökké él.” (Jn 3,36) 

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, köszönöm az időt, amit veled tölthettem imádságban és feltámadásodról való elmélkedésben. Segíts, hogy hitemben növekedjek és éretté váljak! E nélkül elvesztem. E nélkül nem látlak, és ha nem látlak, hogyan kövesselek? Bízom benned és az örök élet ígéretében.

Elhatározás: Erőfeszítést teszek, hogy ma mindenkiről jót mondjak, különösen azokról, akikkel nem értek egyet.

Erdő Péter bíboros atya 2010. áprilisi imaszándéka:

Hogy Isten ajándékaként becsülni tudjuk keresztény hitünket és magyarságunkat és Krisztushoz méltóan éljünk.