Ne ítélj!
2010. március 21. Nagyböjt ötödik vasárnapja
P. Robert Presutti LC (Jn 8; 1-11)
Jézus kiment az Olajfák hegyére, majd kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köré sereglett, s ő leült és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá: "Mester, ezt az asszonyt röviddel ezelőtt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?" Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, s vádolhassák. Jézus lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön. De tovább faggatták, azért fölegyenesedett, és azt mondta nekik: "Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!" Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön, ők meg ennek hallatára eloldalogtak, egyikük a másik után, kezdve a véneken, s csak Jézus maradt ott a középütt álló asszonnyal. Jézus fölegyenesedett és megszólította: "Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?" "Senki, Uram" - felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: "Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!"
Bevezető ima: Uram, imádlak téged és köszönöm ezt a lehetőséget, hogy veled lehetek. Kész vagyok meghallani és befogadni a világodat. Hiszek benned és a jóságodban. Bízom a kegyelmedben. Tisztítsd meg szívemet, hogy jobban szerethesselek!
Kérés: Jézusom, segíts, hogy megtapasztaljam irgalmadat, és mások felé közvetítsem azt.
1. Az alázat megbocsátáshoz vezet. A törvény az asszony kivégzését kívánta, és a farizeusok éppen érvényt akartak szerezni neki. Ennek a nőnek a példája drámaian mutatja be azt, amit mindannyian kevésbé drámai módon élünk meg az életünkben. Mindannyian hajlamosak vagyunk a bűnre, és végül mindannyian bűnössé válunk. Ami pedig még rosszabb, hogy amikor tudatára ébredünk a bűnünknek, a saját farizeusi magatartásunk elfeledkezik a bűnbocsánat lehetőségéről, miközben másokban a hibákat keresi. Magunkat és másokat kövezünk meg ahelyett, hogy Krisztushoz fordulnánk. Itt az igazság pillanata: vagy elfogadjuk a bűnbocsánat egyetlen forrását, Krisztust, vagy pedig bebástyázzuk magunkat önzésünk világába, abban reménykedve, hogy mindez csak egy rossz álom, melyből majd felébredünk. Egyedül az alázat vezet megbánáshoz – a saját és a mások bűneivel szembeni alázat.
2. Ő ismeri a szívünket. Krisztus segít megtalálni a válaszokat azzal, hogy megvilágosítja a lelkünket. Ő szembe megy a farizeusok felszínes, önbíráskodó magatartásával, és előhívja a lelkük legmélyén rejtező választ arra a kérdésre, amit képmutatóan feltesznek neki: „Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?” Krisztus hallgat. Megvárja, amíg haragjuk alábbhagy. A földre rajzol, időt hagyva a gondolkodásra, majd megadja azt a választ, amit egyedül Isten Fia adhat: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek” Krisztus szelíden megtanít bennünket, hogy a saját magunk és a mások bűneire adott felszínes és önbíráskodó reakcióinkat felváltsák az imádság, a szemlélődés és a tanulékony szellem.
Beszélgetés Krisztussal: Uram, add, hogy bűnösségem és kicsinységem megértése az irgalmad megtalálására ösztönözzön. Csak te állsz mellettem a szükség idején. Te vagy az egyetlen igaz barátom.
Elhatározás: Irgalmas és jóságos szívű leszek másokkal a mai napon. Krisztusba vetett bizalmam segítségével felülkerekedem a saját bizonytalanságaimon.
A Pápa ima szándéka 2010. március hónapra:
A világgazdaság: Hogy a világgazdaságot az igazságosság és a méltányosság ismérvei szerint vezessék, számításba véve a népek, különösen a szegény népek valós szükségleteit.
Afrika egyházai: Hogy Afrika egyházai az egész földrészen jelei és eszközei legyenek a kiengesztelődésnek és az igazságosságnak.
Ajánlott bejegyzések: